William Makepeace Thackeray: Hiúság Vására

“Ó, bohócruhás testvérem! Nem érkeznek-e el olyan pillanatok, amikor az ember belebetegszik a vigyorgásba és bukfencezésbe s a csörgősapka csilingelésbe? Ez az én kellemes feladatom, kedves barátaim és társaim, hogy bejárjam veletek a Vásárt, megszemléljük a bódékat és mutatványokat, s aztán mindnyájan hazatérünk a csillogásból, a zajból, a vigasságból, hogy magunkra maradva, teljesen szerencsétlennek érezzük magunkat.” 

Egy XIX. századi történet Thackeray tollából, ami annyira XXI. századi, hogy nem kell mást tenni, mint lecserélni a díszletet és a jelmezeket. Társadalmi korrajz ez, a szerző azonban mégsem merül el a törénelem részleteiben, (waterloo-i csata, napóleoni háborúk, gyarmatosítás) a hangsúly az emberi sorsokon van. A nagyregény terjengős sorai között, ugyanis van idő a jellemek kibontására, a szereplők részletes megrajzolására.

  A történetben két viktorianus korabeli nő életútját követhetjük nyomon, mindketten ugyanabban a lányneveldében tanultak és készültek fel az életre, sorsuk egy életre összefonódott. Amelia gazdag, vagyonos családból származott, míg Becky szegény, művész családból. 

  A regény egy jól megírt társadalomkritika Becky életére vetítve, aki Julien Sorel módjára társadalmi előrejutás céljából, minden erkölcsi és etikai érzéket félretéve vezeti meg környezetét. Vajon beteljesülnek vágyai?

  Amelia a kor női eszményképe, szerény, áldozatkész, tiszta szívű. A Hiúság Vásárában pont ezek a tulajdonságai teszik a leginkább gyámolításra és védelemre szoruló személlyé. Ameliát eljegyzik egy gazdag kereskedő fiával még kisgyermekként, felnőttként boldogan és szerelmesen vár a házasságra. Ifjú vőlegénye, George azonban túl jól ismeri a Hiúság Vásárát, tetteit a férfiúi büszkeség, hiúság motiválja, mindez nem sok jót vetít a közelgő házasság jövőjére.

  Dobbin kapitány George hű barátja, neki is vannak titkai, érzelmeit lepleznie kell, hiszen olyan nőt szeret, akit nem szerethetne és aki mást eszményít. Barátság és szerelem kerül konfliktusba a regény első felében. Mit tehet ilyenkor egy szerelmes férfi?

  Thackeray igazi történetmesélő, részletes leírásokkal igyekszik minél hitelesebbé tenni művét. Nagyon jelen van mint narrátor! Kiszól és beszól! Gyámkodik az olvasó felett. Nyelvezetét tekintve előszeretettel használ többsoros többszörösen összetett mondatokat, régies kifejezéseket, nem csoda, ha egy-egy körmondat végén visszakanyarodunk a bekezdés elejére.

  A regény nagyrészben olvasmányos, fordulatokban azonban kevésbé gazdag. A könyv közepén kicsit ellaposodott történet, azonban innen már csak felfelé ívelt és töretlenül haladt a végkifejlet felé.

A regény kibontakozása során az olvasó erkölcsi, morális iránytűi folyamatosan mozgásban vannak. Főbb témák: hűség/hűtlenség, hiúság, anyaság, szerelem.

Ajánlom azoknak:

• akik nem rettennek meg a nagyregényektől
• akik szeretik a klasszikusokat
• akik kíváncsiak egy visszautasított szerelem történetére
• akik meg szeretnék mozgatni morális iránytűiket

Külön köszönöm, hogy az Európa Könyvkiadó újra kiadta Thackeray művét, kemény borítóval és egyben modernebb képi világgal a 2018-as filmadaptáció alapján. Remélem, hogy ez a modernebb köntös jobban segíti a könyv szélesebb körű recepcióját.